Blog

Grafikáról, médiáról & arról ami épp aktuális.

A korona, a social media és az ő kollektív egyénisége.

Vajon mikor térnek vissza a cicás videók, sajtos gombás omlettek és a strandon heverésző fotók korszaka? Vagy ezt kinőttük végre?

Láss Többet

Hogyan Lehet a Logód a Legjobb Ügynököd?

hogy lehet, hogy egy ilyen kulcsfontosságú elemnél sokszor megérzésekre hagyatkozik tervező és ügyfél egyaránt?

Láss Többet

2020. Március. 17.

A korona, a social media és az ő kollektív egyénisége.

Vajon mikor tér vissza a cicás videók, sajtos gombás omlettek és a strandon heverésző fotók korszaka? Vagy ezt kinőttük végre? Amióta mindenki otthon ül és fullba tolja a messiást (Talán én is?) észrevehető valami eddig ismeretlen a közösségi médiában. A korona helyzet kihozta a social media kollektív egyéniségét és rákényszerítette a felnőtté válás útjára.

Pont tegnap hallottam egy újdonsült cimborámtól, hogy a mi generációnk lehet, hogy soha nem lesz vezetői réteg mert az előttünk érkező rendszerváltós brigádot, pont az utánunk érkező Gréta Thunbergék fogják beborítani az árokba. Ezzel valamilyen szinten egyet értek de nem mondanám, hogy mi csak itt nézünk mint hal a szatyorban.

A mi generációnk pont hogy úgy tett hozzá valami nagyon is meghatározót a világhoz, hogy az előttünk lévők először észre sem vették és most már csak szaladnak az eredmény után a formális hatalmi eszközökbe kapaszkodva (Pl.: Trump megválasztása). Az utánunk érkezők meg még túl fiatalok ahhoz, hogy lássák hogy azt amit ők természetesnek éreznek, valójában egy teljesen kiszámíthatatlan kétélű fegyver amivel bárkit egekig emelhetnek vagy tönkre tehetnek.

Mi pedig, akik megszültük ezt a csodálatos szörnyeteget, a közösségi médiát, nem látunk túl az egyes új epizódjain ami úgy ámulatba ejt minket mint szülőt a gyermeke mikor megteszi az első lépéseit. Cicás fotók, fingós videók, aranyos kis semmiségek, mint egy kisgyerek első kalandjai az iskolakezdés előtt, olyan szinten elkábított minket (engem biztosan) hogy fel sem merült bennem annak a lehetősége hogy ez változni, fejlődni fog.

Erre nyakon vágott minket az élet a korona helyzettel. Amikor biza mindenki padba került mint alsós korában és most onnan próbálja meg kinyilvánítani az ő személyiségét, bölcsességét. Mint a karanténban lévő népek okosságai a facebookon. Elcsépelt egy hasonlat de talán a célnak megfelel.

Senkibe nem szeretném belefojtani a szót a fenti okoskodással, csak az érdekelne hogy vajon visszatérneke még a cicás videók vagy “hála” annak hogy az egész világ a sarokba lett ültetve, valami érettebb, hasznosabb korszakába lép-e a közösségi média hála a kollektív tapasztalatnak amit rajtunk & a víruson keresztül szerzett? Egyáltalán tekinthető-e önálló entitásként a közösségi média?

Lehet hogy nem ártana?

Köszönet Szűcs úrnak a fenti posztot inspiráló vlogjáért!

2019. December. 21

Hogyan Lehet a Logód a Legjobb Ügynököd?

Illetve hogy lehet, hogy egy ilyen kulcsfontosságú elemnél sokszor megérzésekre hagyatkozik tervező és ügyfél egyaránt? Van-e rá mód, hogy a tervezési folyamatot átláthatóbbá és tudatosabbá tegyük mindkét fél számára?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ találjunk, ismernünk kell a logók eredetét. ‍



Az első logók

Időszámításunk előtt 70.000-ben járunk amikor megjelentek az első barlangrajzok. Az emberiség egyik első “logója” a bölény. Több kontinensén is megtalálható ábra, de mindenhol bölényt jelent és mind a mai napig értjük hogy több mint 70.000 éve, (nem is olyan) primitív ősünk egy bölényt ábrázolt.

Az ősi egyiptomiak Krisztus előtt 2000 környékén pedig már rács rendszerben elhelyezett hieroglifák -értsd logók- tömkelegével jegyezték fel történeteiket.

Időszámításunk szerint, 1389-ben, az angliai II. Richárd király, törvénybe iktatta, hogy minden kereskedő köteles cégtáblán jelölni a szolgáltatásait. Lévén, hogy ez idő tájt az írás, olvasás csak az urak sportjának számított, így tudott a közember is tájékozódni. Megjelentek hát az első hivatalos kereskedelmi logók. Ennek következményei lehettek  az első brand háborúk: A zöld korsós vagy a piros korsós kocsmában költsem-e a pénzem?

Johannes Gutenberg 1440-ben bevezette a nyomtatott sajtót, így készítvén elő a terepet a modern logók számára. A 15. Század végére már bevett szokásnak számított, hogy a nyomdászok a munkáikat saját logóikkal illeték.

Ugorjunk 1956-hoz, amikor is Paul Rand előállt az IBM számára az ikonikus piktogramjával. Hála ennek a húzásnak, történt egy olyan paradigma váltás miszerint a vállalatok rájöttek hogy egy jól megfogalmazott logó milyen erős és elemi szintű üzenetet képes továbbítani egy pillanat alatt. Így váltak a logók többé egy puszta névtáblánál.



Minden logó ereje

A fent leírtak a teljesség igénye nélkül mutatják be hogyan fejlődött ki a mai közértelemben vett logó, de emelett észrevehető egy téren és időn átívelő tulajdonság is.

Az ember lévén kíváncsi természetű, igényli hogy megismerje a világot maga körül. Szüksége van vizuális támpontokra az eligazodáshoz. Innen ered a vágy, hogy - legyen az egy ősember vagy Paul Rand - kifejező arcot szeretnénk társítani nyers fogalmakhoz az információ tökéletes átadása érdekében.

Egy jól megtervezett logó a vállalkozásunk esszenciáját egy másodperc alatt képes átadni! Ahelyett, hogy egy írásos tanulmányban kezdenénk el taglalni mit is kínálunk, adunk egy kiindulási pontot ahonnan a néző a maga személyes szemszögéből alakítja ki a kapcsolatát a brandel amí így önazonos és maradandó.



Három verzió

Bevett szokás a logó tervezés esetén, hogy a grafikus prezentál 3-4 verziót, majd az ügyfél kiválaszt egyet és azt fejlesztik tovább.

Így viszont ahelyett, hogy rögtön az elején a megfelelő pozícionálásra koncentrálnánk, inkább az időt próbáljuk megspórolni. Ugyanis, ha az ügyfélre hagyjuk, hogy válasszon 3 alapvetően különböző irány közül - véleményem szerint - a grafikus elhárítja a felelősséget önmagáról. Ügyfél választ, grafikus kidolgoz és nem kell oda vissza szaladgálni megrendelő és tervező asztal között.

Hozzá kell tennem, mivel minden ügyfél szenvedélyes a saját logójával kapcsolatban, hajlamos a végletekig iterálni a terveket miközben a grafikus éhen hal.

Nem mondom, hogy ez a módszer rossz. Nem véletlen jött létre és használja sok kollégám, de ebben az eljárásban nagy teret adunk a véletlennek. Egy vállalkozás esetében az efféle döntések végzetesek lehetnek.

Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mintha bemennénk az étterembe és a pincér szó nélkül kihozna 3 féle ételt, hogy válasszunk. Mennyi az esélye annak, hogy pont azt és úgy kapom amit szeretnénk?

Egy ügyfélnek egy adott célközönsége, szolgáltatása és ízlése van. Ebből következik hogy nem lehet 3-4 jó megoldás amiből egyet kiválasztunk az ügyféllel érzelmi alapon és azt helyre pofozzuk. ‍



A tudatos logó tervezési folyamat.

Research: Egy alapos kutatást végzek (erről bővebben majd a következő postban) amely során igyekszem megismerni az ügyfelemet és a vállalkozásának szükségleteit. Majd ezt az ő adott ügyfélkörének szükségleteihez mérem és valahol a kettő között megtalálom azt a gondolatiságot ami a logó lelkét adja majd. Ezután úgy 1-2 napig masszívan skiccelek a témában hogy az agyam meg barátkozzon a fogalmi közeggel.

All in: Ez után mentálisan mindent az első verzióra rakok fel. Az összes szakmai tudásom beleöntöm az első verzióba és egy olyan logót rakok le az asztalra amit bárki bátran vállalhat.

Realization: Prezentálom az első verziót és szembesülök az óriási tévedéseimmel. Nem vagyunk varázslók. Kicsi az esély rá, hogy elsőre klappoljon minden. Az ügyfél mindig jobban fogja tudni, hogy mire van szüksége a vállalkozásának, úgyhogy az első melléfogások sem meglepőek, sőt!

Három eshetőség van ilyenkor általában

Élből minden a helyén van és a logó kész:
Ez számomra azt jelenti, hogy az ügyfél vagy nem törődik a projektel, vagy csupán ötletek iránt halászik és a logó sose lesz felhasználva. Esetleg varázsló vagyok.

A logó ötlete ugyan jó, de a kivitelezés nem klappol:
Itt mutatkozik meg a legnagyobb előnye a tudatos módszernek, miszerint nem 3 logó közül random kiválasztott darabot kell tovább iterálni a cél felé - amit nagy eséllyel a tervező később megis fog bánni- hanem már egy a célközönségre szabott, teljes grafikai szakmaiságot magába foglaló  alapanyagból indulunk ki és azt iteráljuk végső formátumig.

Nem jó ötlet, nem jó stílus, semmi nem jó:
Ebben az esetben sincs tragédia, csak állítani kell az iránytűn. Ilyenkor tudatos kérdések árán kihámozhatjuk az ügyfél segítségével, hogy hol tévedtünk el és úgy gondolhatjuk újra a koncepciót. Általában azok a logók amik ebből az eshetőségből születnek mindig valami egészen különleges eredményt hoznak. (Erről bővebben máskor)

Mind a b., és a c., esetben egyre gyorsabbá válnak a folyamatok, hála a 2 napos skiccelési gyakorlatnak ami kvázi mint gyúrás hat az agyra. Könnyebb és rafináltabb logikai csatolásokat biztosít az egyre konkrétabb fázisokban. Illetve a lelkiismeretes munka bizalmat épít az ügyfél és a grafikus között így a kommunikáció is gördülékenyebb lesz.

Lehetünk szubjektívek, de objektíven

Azáltal pedig, hogy csak egy verziót mutatunk az elején amit 90%-ban a szakmaiság, 9%-ban az ügyfél hatása és 1%-ban a grafikus stílusa teremt, biztosítunk egy olyan kiindulópontot amiben ezeket az arányokat tetszés szerint változtathatjuk, de végig tudatos döntések mentén haladunk, tiszteletben tartva a kutatásunk eredményeit, arccal a célközönség felé.

Így kaphatunk végül egy olyan logót, amely pontosan azt az esszenciát közvetíti amire a vállalkozásnak szüksége van és amivel az ügyfél és annak ügyfélköre is tökéletesen tud azonosulni.

Tudom hogy sok múlik a grafikus személyiségén amikor kialakítja a saját metodikáját. Az ügyfél is a saját ízlése szerint választ grafikust. Nem gondolom hogy ez az egyetlen helyes megközelítése a logo tervezésnek de számomra ez bizonyult a legeredményesebbnek. de szívesen veszem mások véleményét, sőt!

Írj nekem bátran és beszélgessünk!